Érzelmi jóllétünk és az illóolajok 1.

Szaglás-érzelem-emlékezet

Szaglásunk a legősibb érzékünk, amely erőteljes hatást gyakorol gondolatainkra, érzéseinkre, hangulatunkra, emlékeinkre és viselkedésünkre. Egy egészséges ember orra több mint egy milliárd illatot tud megkülönböztetni, a szaglóreceptorok többszáz típusának köszönhetően. Összehasonlításként, a vizuális ingerek felismerésére csak három fajta fotoreceptorunk van. A szaglás sokkal-sokkal komplexebb a látásnál, és mintegy tízezerszer jobb az ízlelésnél.

Hogyan is működik a szaglórendszer?

A szaglóreceptorok az orrmelléküregben elhelyezkedő szaglóhámban vannak. A szaglóreceptorok elsődleges érzősejtek, azaz lényegében axonnal is rendelkező specializált idegsejtek, amelyek üreg felőli részén különleges csillók vannak – ezek a csillók kötik meg a szaganyagot. Az érzősejtek axonja közvetlenül az agyba, a szaglógumóba fut. A szaglógumó a limbikus rendszerben, a hippokampusz és az amygdala szomszédságában helyezkedik el, vagyis az emlékezés és az érzelmek, hangulat, motiváció feldolgozásában fontos területek vannak a közelében. A szaglógumó neuronjaiból kiinduló nyúlványok alapvetően a halántéklebenybe, a szaglás elsődleges kérgi központjaiba futnak, de kap rostokat az amygdala is. Szaglási eredetű ingerület éri a limbikus rendszer különböző részeit az amygdala felől, ami az érzelmek keletkezésében fontos, illetve a memória szerveződésében szereplő hippokampuszt is. Másodlagos rostok az érző agykéregre is vetülnek, a talamusz közvetítésével.

A szaglóműködés fontos sajátossága tehát, hogy egyszerre aktiválja az emocionális és a memóriarögzítő rendszert (pl. az amygdalát és a hippokampuszt), ezért a szaganyagok igen könnyen aktiválják az érzelmi memórianyomokat. Nemcsak kutatások bizonyítják, hogy az illatok milyen könnyen visznek vissza az időbe, és sokkal korábbi emlékekhez férünk hozzá általuk – ezt magunk is tapasztalhattuk már sokszor életünk során, amikor érzünk egy illatot, azt sem tudjuk, mi az, de pillanatok alatt a gyerekkorunkba röpít.

Ez a folyamat ezért ilyen gyors, mert a szaglórendszer idegrostjai, szemben az összes többi érzőrendszerrel (látás, hallás, tapintás), elsődlegesen nem kapcsolódnak át a talamuszban, hanem a limbikus rendszer részét képező amygdala azonnal fogadja a beérkező illat információkat, még mielőtt azok elérnék a magasabb agyi központokat. Amire az információk elérik a „gondolkodó” és döntéshozó agykérget, és rájövünk, hogy milyen illatot is éreztünk, addigra az illat tudattalanul már elindított egy sor érzelmi választ és kémiai reakciót a testünkben.

Az illatok-szagok azonban nemcsak kellemes emlékeket, hanem traumatikus élményeket is felidézhetnek, ennek lehetünk tanúi, amikor egy-egy illat képes kiváltani szorongást, testi tüneteket, hányingert vagy akár pánikot is. A szaglás tehát tudattalanul aktiválja a tárolt traumatikus emlékeket, összekapcsolva az emléket a hozzá kötődő érzelmekkel. A szaglóérzéknek ezt a sajátosságát használják fel bizonyos pszichoterápiás technikák, és ez az érzelmi aromaterápia alapja is. Ugyanis, valahányszor ezek az érzelmi memórianyomok felidéződnek, lehetőség teremtődik arra, hogy az emlék értelmezése, jelentősége és a hozzá való viszonyulás megváltozzon.

Az illatriasztó és a tartós stressz

Nem tévedünk, ha azt mondjuk, „kiszagoljuk” a veszélyt. A szaglásunk elválaszthatatlanul kapcsolódik a túlélésünkhöz, mivel fontos szerepet játszik abban, hogy emlékezzünk, mi biztonságos és mi nem, illetve mi élvezetes. Miért kell emlékeznünk a veszélyre, a stresszre, a traumára és az élvezetre? Hogy tanuljunk a tapasztalatainkból, és meg tudjuk védeni magunkat. Ha valami egyszer nem volt biztonságos, következőkor el tudjuk kerülni; vagy ha élvezetes volt, újra részesülni akarunk benne.

Az amygdala házőrző ebként állandóan éber a veszélyre és fenyegetésre. Mivel az agyunk ősi részéhez tartozik, nem tudja elkülöníteni a valós veszélyt az észlelt veszélytől (például egy kardfogú tigrist attól, hogy elkéstem munkából és mérges a főnököm). Továbbítja aggodalmát, értesíti a hipotalamuszt, amikor valami veszélyezteti a biztonságot. A hipotalamusz értesíti az agyalapi mirigyet, ez továbbítja a hírt a mellékvesének, amely bekapcsolja a harcolj-vagy-menekülj riasztót, és elkezdődik a kortizol és adrenalin kiválasztása. Tehát az érzelmi stressz kiváltja a stressz hormonok termelődését.

A stressz hormonok által kiváltott testi reakciók, viselkedések és gondolatok érzelmi emléknyomként tárolódnak el. Következőkor ez az emlék a hozzá kapcsolódó érzelmekkel és hiedelmekkel együtt már meghatározza azt, ahogyan tapasztalatunkat megéljük. És kész is az önfenntartó kör. Sok kutató egyetért abban, hogy a testi betegségek gyakran a traumára, stresszre vagy negatív tapasztalatokra adott érzelmi reakció eredményei. Még ha jelenleg nem is kimutatható, a testünk valahogyan eltárolja ezeket az érzelmi információkat, és a negatív érzelmi folyamatok egy idő után átfordulnak testi tünetekbe vagy betegségekbe.

Olvass tovább: Érzelmi jóllétünk és az illóolajok 2.

Jóllehet az illóolajok számos jótékony hatást gyakorolnak szervezetünkre, talán a legcsodálatosabb az, ahogyan érzelmi jóllétünkre és hangulatunkra hatnak.

Blogunkon megismerkedhetsz a doTERRA szakértői által összeállított, egyedi fejlesztésű érzelmi illóolaj keverékekkel: Motivate, Cheer, Console, Forgive, Passion, Peace.

Forrás:

  • https://utikalauzanatomiaba.blog.hu/2019/09/25/illatokkal_az_emlekek_nyomaban (2020.05.31.)
  • Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett: Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
  • (https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_1/ch17.html, 2020.05.31.)
  • The Essential Life 5th edition, 2018, Total Wellness Publishing